Még csak mst kezdődött el a nyár és úgy tűnik, lassan vége is. Ne szidjatok, csak ez a csúnya időjárás mondatja velem, hogy itt az ősz. Persze azért mi is élveztük a nyarat. Igazából nem is panaszkodhatok, mert amikor szabadságon voltunk tikkasztó meleg volt. Kár hogy nem zsákoltunk be egy kicsit a melegből.
Mondhatnám azt is, hogy kutya meleg volt. Brúnó csak pihagett, és ha nagyon bántotta a fény hoppá, felkapott egy napszemcsit. Igazi angol lord külsőt kölcsönzött neki.
Ha pedig nem bírta hallgatni a röhögésünket, megtoldotta az imént említett kiegészítőt egy zajvédő fülessel, majd szemüvege fölül kikukkantva, fejét csóválva sóhajtott egy nagyot és elaludt.
A képek egy hatalmas és fárasztó séta után készültek Marci fiúnk jóvoltából. Valóban annyira kiliffent hogy nem volt ereje tiltakozni sem:-D
Már májusban kellett volna írnom, mutatnom, hogy iperedett a családunk. Na nem úúúgy. Kiscicák születtek. Amikor Pörcink kerekedni kezdett, eleinte azt gondoltuk, hogy csak sokat eszik...aztán....na de ennyit? Végül, gurult mint egy hordó. nem volt túl kezes cica, félőske volt, de kismama korában igényelte a simogatást. Egy szép napon lefogyott mire haza értünk. kerestük,hol lehet az alom. Persze nem az előkészített dobozba szülte meg a kicsinyeit. Felmászott , magasra, biztonságos helyre. Megtaláltuk, kibéleltem a dobozt és hetekig csak nézegettük, csodáltuk a piciket. Városi "gyerekek" lévén nekünk felnőtteknek is nagy élmény volt. Amikor már úgy éreztem, hogy nagyon elevenek a picik, letettem a földre a dobozt. Jó döntés volt, mert szinte azonnak kitornázták magukat. Néhány fotó az elmúlt hetekről.
Öt ciculi született. Kettőt megtartunk (családi döntés) a többi már gazdára talált. Pontosabban még az egyiket nem vitték el.
Az ezüstszínű kiscica (kandúr) annyira ritka (szerintünk) hogy nem tudjuk elajándékozni. Olyan mint egy kis plüssállat. Gyönyörű. A másik aki nálunk marad egy koromfekete hosszúszőrű kis fickó. Tudtátok, hogy cicáéknál egy alomnak 2-3 apukája is lehet?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése