A nap végén

Ül az őszi napon

három kis anyóka,

fonogatnak, pereg

szaporán a rokka

Öreg ujjbegyük közt

nem is kenderszálak,

fonallá a napnak

sugarai vállnak.

S lemenőben a nap

azért ragyog vissza

finom fonalukat

nehogy elszakítsa.

(Kányádi Sándor)