Csillaháza

...ha egyszer elkészül. Igen Csillaházán szeretnék élni. Egy kicsike de csinos kis házban. Lenne benne egy konyha ahol finom étkek készülnek családnak és barátoknak egyaránt. Lenne benne egy nappali földigérő ablakokkal a kertre és egy zöld cserépkályha ami jó meleget ad. Este a kályha melege mellett olvasgatna a férjem én meg kötögetnék. Olvasni ágyban, fekve szeretek. A földigérő ablakok előtt ülőpadot látnék szívesen amire finom párnákat tennék, persze mindegyiket én készíteném. Három hálószobája lenne és egy szép fűrdője. Kellene bele egy jókora kamra is. De jó is lenne Csillaházán élni!

A vágy régikeletű. Két éve, hogy Fertődről hazafelé menet megpillantottunk egy szépen felújított parasztházat rajta az ELADÓ táblával. Felhívtuk, megnéztük. Tudva azt, hogy mit ér a mi társasházi lakásunk bátran mertünk volna belevágni a cserébe ha... (ez a "ha" még sokszor előkerül) eggyel több szobája lett volna, vagy más lett volna az elosztása a háznak. Lemondtunk róla. Elindult ekkor egy házkeresős időszakunk. Férjem ,műszaki ember lévén és az építészet területén szerezett lassan két évtizedes tapasztalattal ,mit is mondhatnék nem egy könnyű eset. Megvívta ő a harcait a tervezéstől a kivitelezésen át az értékesítés és értékbecslés terén egyaránt. A házat megnéztük tehát és fájó szívvel elengedtük. Valami furcsa mód nem csitult el bennünk a saját ház, saját kert utáni vágy. Szerintem ez természetes. Az ember egyébként is elérkezik előbb vagy utóbb egy olyan életszakaszhoz amikor természetközelibb életre, csendre, nyugalomra vágyik. Ennek jegyében jobbnál jobb házakat sikerült kikutatnom és nagy lelkesedéssel elrángattam életem párját. Kezdetben persze. Aztán később már nem. Azt kérte, "Csillácska (így szólít) már tudod mire kell figyelni. Ha érdemes megnéznem akkor én is jövök...a második körben." A legtöbb ház elsőkörös volt. Elképzeltem amint a napot soha nem látott konyhában főzögetek vagy a jelenlegi , minden gyerekünket kényelmesen befogadó nappali helyet egy sötét és pici szobában ül össze a család.Brrr. Az utolsó házak egyikénél kisebb sokk ért. Felváltva nevettem és borzongtam közben pedig a nem akarok oda költözni mondatot ismételgettem -mintha mennem kellett volna.

Aztán megtörni látszott a jég. találtunk egy csodás ám de még nem teljesen befejezett házat. Közben megérkeztek a mi vevőink is ami ugye alapfeltétele volt a háznézésünknek. Hívő ember lévén sokat imádkoztam kérve a gondviselőt hogy HA nekünk ez a ház jó lesz akkor ,de csak is akkor legyen olyan jó hozzánk és kapjuk meg.

Már szinte mindenben megegyeztünk amikor az eladónk visszavonulót fújt. Idézem: nem érett meg a kapcsolata arra hogy elkötelezze magát, összeköltözzenek stb. Kérdem én : pénteken még érett volt? Vasárnap este már nem? Talán megijedt. komolyan véve saját kérésemet, imámat egy kiadós bőgés után mosolyogva mondtam férjemnek, hogy nem ez a mi otthonunk. Valami miatt nem lett volna jó nekünk. Újabb keresési hullám, ha lehet még sikertelenebbül. Kicsit kezdtünk már lemondani az egészről és elkeseredni amikor az én drága emberem egy kiadós kutyasétáltatásból úgy jött haza, hogy "Drágaság építkezzünk"